Na jó, még csak majdnem.
Vaktükör
Kezdetben vala Blindmirrorz. De ez még a gimiben volt. Leginkább ambient, trip-hop, downtempo, abstract hip-hop. De már akkor nagyon kacérkodtam a gitárral. Persze számos más (más műfajú) projekt mellett, amik más-más néven mentek.
Ezt a nevet viszont nagyon szerettem. Szóval később, ahogy kezdtünk együtt felnőni, átkeresztelődött Blind Mirrors-ra. Innen már egyenes út volt később a Vaktükör. Miért ne lehetne magyar neve? Sőt, miért is lenne nem magyar neve? Idegeneknek még talán egzotikus is. És van benne ö, nagyon menő! Nagyon metal! Apropo, metal! Hát volt itt ugye közben pár egyéb zenekar is, de valahogy mindig itt csengtek-bongtak a valahogy egyikbe sem illő hangok és képek. Majd egyszercsak jött az ötlet, mi lenne, ha megzenésíteném a verseket, amiket amúgy a fióknak írok? Közben pár régi dal is leporolódott és születtek újak is. Persze instrumentálisak is.
És nem is tudom mi ez. Egy zenei Frankenstein, ami most leginkább post-rock köntösben parádézik, de mivel nagyon sok mindent hallgatok, sőt néha egy kis időre egy-egy stílusra is masszívan rákattanok, így ne lepődj meg, ha épp csak egy szál blues-ban találod. Egy szintiszőnyegen. És néha nagy összejöveteleket csap régi barátokkal: Chris Acid-Rock-kal és Mr. Doom-mal. Aztán bekopogtat az ajtón, tudod, az a cikis haver, akit már többször is próbáltál lerázni, de azóta sem érti miért nem járunk már ilyen bulikba: Drum N. Béla. Lehet néha kicsit olyan, mint amikor a szakácskönyvben véletlen kettőt lapozol, vagy véletlenül beleborítod az egész fűszerespolcot. Fura, de előfordulhat, hogy valami finom sül ki belőle.
Hát, ez a Vaktükör.
Kapcsolat
Itt tudsz kapcsolatba lépni, üzenni